– Én, ha nagy leszek, akkor tudod, mi leszek?

– Na, mi?

– Cica.

– Cica? Ez aranyos. De… – mondjam vagy ne mondjam?, töprengek el, de most épp a racionális apa győz. – Tudod… Ha nagy leszel, akkor sajnos elég nagy az esély rá, hogy ugyanolyan randa, nagy felnőtt leszel, mint én. Csak kicsit szebb.

– Én akkor is cica leszek. És Borcsi is cica lesz, csak kicsit kisebb. Ő tesócica lesz. Anya meg anyacica lesz, te pedig apacica.

– Azt hiszem, értem. De… Mégis, te hogyan leszel nagy felnőttből cica?

– Hát… Úgy, hogy… Felveszem azokat a részeimet, amik a cicának vannak… És elmegyek cicán.